Egy MI chatbothoz intézett rövid kérdés energiaigénye önmagában többnyire kicsi, de nem nulla. A mesterséges intelligenciát azonban egyre többen és egyre összetettebb feladatokra használják, ezért az egyedi lekérdezések mellett a teljes rendszer léptéke is számít. Mekkora terhelést jelent mindez valójában?
A közbeszédben gyakran összemosódik az energiafogyasztás, a szén-dioxid-kibocsátás, a vízigény, a modellek betanítása és azok mindennapi használata, miközben kevés valóban összehasonlítható adat áll rendelkezésünkre.
Az előadás a jelenleg védhető becslésekből indul ki. Mit tudunk egy chatbotkérés erőforrásigényéről? Mit lehet adatközponti léptékben megbízhatóan mérni? És miért növekedhet az összes energiafelhasználás akkor is, ha egy-egy számítás közben egyre hatékonyabbá válik? Innen fordítjuk meg a kérdést: lehet-e maga az MI is része az energetikai megoldásnak? Példákon keresztül vizsgáljuk inverterek millióinak összehangolását, a hálózati kapcsolási állapotok optimalizálását, támadási és sérülékenységi forgatókönyvek feltárását, valamint nagy területű, időben szinkronizált hálózati mérések értelmezését. Az előadást követő beszélgetés pedig gyakorlati szempontokat is ad ahhoz, hogyan használhatjuk az MI-t egyéni szinten tudatosabban és célszerűbben.
Előadó: Hartmann Bálint villamosmérnök, energetikai szakember
Az est házigazdája: Gilicze Bálint, az MTA Kommunikációs Főosztályának munkatársa
🔹▪️🔹🔹▪️🔹🔹▪️🔹🔹▪️🔹🔹▪️🔹🔹▪️🔹🔹▪️🔹