A fűzőt ma gyakran a női elnyomás egyik leglátványosabb jelképeként emlegetjük. De mennyi igaz ebből, és mennyi az utókor leegyszerűsítése? Az előadás azt vizsgálja, miként lehetett a fűző vagy az abroncsszoknya egyszerre korlátozó ruhadarab, az önkifejezés eszköze és akár hatalmi jelvény. Miért éppen férfi orvosok, újságírók és karikaturisták támadták őket a leghangosabban? Valóban elsősorban a nők egészségét féltették, vagy az is zavarta őket, hogy ezek a ruhák látványosan formálták a női testet, az abroncsszoknya pedig tekintélyes fizikai teret követelt viselőjének?
Szó lesz arról is, mit tett valójában a fűző a testtel: okozhatott-e deformációt, létezett-e a „fűzőmáj”, és melyik…
A fűzőt ma gyakran a női elnyomás egyik leglátványosabb jelképeként emlegetjük. De mennyi igaz ebből, és mennyi az utókor leegyszerűsítése? Az előadás azt vizsgálja, miként lehetett a fűző vagy az abroncsszoknya egyszerre korlátozó ruhadarab, az önkifejezés eszköze és akár hatalmi jelvény. Miért éppen férfi orvosok, újságírók és karikaturisták támadták őket a leghangosabban? Valóban elsősorban a nők egészségét féltették, vagy az is zavarta őket, hogy ezek a ruhák látványosan formálták a női testet, az abroncsszoknya pedig tekintélyes fizikai teret követelt viselőjének?
Szó lesz arról is, mit tett valójában a fűző a testtel: okozhatott-e deformációt, létezett-e a „fűzőmáj”, és melyik korszakban mennyire volt jellemző a szorosra fűzés. Megnézzük, hogyan változott a fűző a francia forradalom előtt és után, valamint miként alakította át szerkezetét és használatát az ipari forradalom.
Végül a nőideálok ciklikus változását követjük végig: hogyan függött össze a női test szabadsága a nők társadalmi mozgásterével, és milyen divatideálok születtek az emancipációs hullámokra adott reakcióként. Külön kitérünk a 19. század nőideáljára és a magyar reformkor asszonyaira, majd a hemline indextől egészen a tradwife influenszerekig jutunk el.