Mozart csillapíthatatlanul szerelmes volt az életbe. Jöhetett minden, ami „bűnös”: bor, kártya, biliárd. Szenvedélye a zenei ornamentikákban is kifejeződött: burjánzó acciaccaturák, trillák, mások által nem próbált kadenciák, kromatikus futamok. De vágyakozásának legfőbb tárgyai mégiscsak a nők voltak. Remekművei közül nem egyet ajánlott kifejezetten egyik vagy másik szerelmének, akik örök életűvé váltak a hozzájuk írt koncert- és operaáriákban.
Ám ez a tündökletes zseni csillapíthatatlanul szerelmes volt az elmúlásba is. Műveiben a végzet nem elragad, hanem új dimenzióba helyez. „A halál – jól nézve – az igazi, végső célja életünknek” – írta egy levelében – „s én barátnak tekintek minden napot, amelyet az eljövetelére várva töltök.”
Az előadás erre az életért, halálért lobogásra reflektál – fényből és árnyékból egyszerre rajzolja meg Amadeusát.
Nemzetközi képviselő: BALLETS
A bemutató a Szegedi Kortárs Balett és a Müpa együttműködésében jött létre.
Rendező: Müpa