Műsor:
Takács: Goumbri, op. 20
Szabadi Vilmos (hegedű), Gulyás Márta (zongora)
Seiber: Négy magyar népdal
Ligeti: Baladă și joc
Szabadi Vilmos, Farkas Boglárka (hegedű)
Rózsa: Duó csellóra és zongorára, op. 8 » 1. Allegro risoluto
Ludmány Sebestyén (cselló), Gulyás Márta (zongora)
Veress: Trio („Tre quadri”)
Szabadi Vilmos (hegedű), Ludmány Sebestyén (cselló), Gulyás Márta (zongora)
SZÜNET
Brahms: f-moll zongoraötös, op. 34
Szabadi Vilmos, Farkas Boglárka (hegedű), Ludmány Dénes (brácsa), Ludmány Sebestyén (cselló), Gulyás Márta (zongora)
Az est első felében olyan 20. századi magyar zeneszerzők alkotásai szólalnak meg, akik külföldön találtak új hazára, mégis identitásukban mindvégig megőrizték magyarságukat. Takács Jenő 1931-es, arab zenei ihletésű műve Egyiptomba repít, ahol a szerző éppen tanári állást töltött be. Veress Sándor Svájcban született zongoratriója 15–16. századi festmények hangulatát idéz meg, míg Seiber Mátyás és Ligeti György egy-egy korai hegedűduójában a számukra fontos kapcsolódást jelentő népzene élő hagyománya szólal meg. Rózsa Miklós ritkán hallható kamaradarabja – amely egy évben keletkezett Takács és Seiber művével – bepillantást enged a világhírű filmzeneszerző klasszikuszenei életművébe. A koncert második felében egy igazi közönségkedvenc szólal meg Johannes Brahms tollából: a kamarazene-irodalom egyik legnépszerűbb, egyszerre szimfonikus hangzású és szólisztikus szólamokat felvonultató zongoraötöse. Egy este, ahol a múlt, a személyes sorsok és a zenei hagyományok találkoznak – határokon innen és túl.