Őrjöngő röptünk – Az ember tragédiája a XXI. században

színház-tánc-kvantumfizika Mándy Ildikó Társulata „Ha oly sokat csatáztam hasztalan, csatázzam újra, s boldog leszek!” – vallja a darab főszereplője. Madách Imre Az ember tragédiája című drámai költeményének utópikus színei és kortárs költőnk, Harcos Bálint Naiv növény című írása alapján készült előadásunkkal bíztatást, erőt, hitet szeretnénk adni nézőinknek, hogy mindig érdemes. A XIX. századi klasszikus és a kortárs szerző találkozik a színpadi univerzumban. A színház világában szokatlan módon két műfaj összefonódásából jött létre ez a formabontó előadás. Egy prózai színész és két táncos együttese avatja be a létezés titkaiba a nézőt. A világegyetemben ki tudja mióta bolyongó lény elmeséli, mi készteti örökös vándorlásra, mi ösztönzi, hogy minden csalódás és kudarc ellenére mindig újrakezdje. „A cél halál, az élet küzdelem, s az ember célja e küzdés maga.” Az előadás metaforikusan megfogalmazott, de jól körvonalazott világképében az ember magányos, kiszolgáltatott, örök küzdelemre ítélt lény, akit a mindent felülíró hit, mégis-morál tart életben. Örök harcát költői szövegekben és táncos jelenetekben fogalmazza meg. Ady Endre, Babits Mihály, József Attila, Kemény István, Márton László, Thomas Mann szavaival szól lelkesedésről, hitről, kudarcról, kétségbeesésről, az életről. A szó és a mozgás más-más hangsúlyokkal, de egymásba kapaszkodva mesél az ember örök küzdelméről a természettel és önmagával, a természetért és önmagáért. Kritikai visszhang: „A két táncosból és egy prózai színésznőből álló kis társulat világok mozgatására vállalkozik a szinte üres színpadon. Szó szerint: Az ember tragédiája Eszkimó-színéhez nagy műgonddal társított mai szövegek, többek közt Kemény István és Harcos Bálint verseinek segítségével az emberi élet alapvető kérdéseit teszik fel, azután rögtön kézzelfoghatóvá is válik a Honnan jöttünk/Hová megyünk/Kik vagyunk, és magabiztos színpadi jelenléttel formálják a filozófiát csontig ható, de humortól meg mókázó kedvtől sem mentes, erőteljes színpadi létezéssé.” (Sas Sándor ÉVA Magazin 2025/3) Szereplők: Záhonyi Enikő, Bakonyi Jusztina, Szilágyi Krisztián Mándy Ildikó – Rendező Záhonyi Enikő – dramaturg Bakonyi Jusztina – koreográfia Az előadást 14 éven felüli nézőinknek ajánljuk! előadáshossz: 45’ Fotók: Dusa Gábor