„Lukács Miklós és a Cimbiózis trió zenei világának varázsa, hogy nem adja meg a hallgatónak a műfaji címkézés bárgyú örömét” – írta az együttesről Fazekas Gergely zenetörténész. Lukács Miklós cimbalomművész kétségkívül a magyar és nemzetközi zenei élet egyik legkivételesebb alakja: klasszikus zenei képzettsége lehetőséget adott számára, hogy a jazzel és a kortárs zenével egyaránt elmélyülten foglalkozzon. Virtuóz játékmódja és folyamatos kísérletezése korábban ismeretlen hangzások felfedezését eredményezte hangszerén. Ennek legjobb példáit hallhatjuk a 2013-ban alapított Cimbiózis Trió zenéjében is, amely azóta is változatlan felállásban – Orbán György bőgőssel és Baló István dobossal – a hazai jazzszíntér egyik legeredetibb formációjává nőtte ki magát. A különleges hangszer-összeállítás, a saját szerzeményekből álló, folytonosan bővülő repertoár mellett jócskán szerepe van ebben annak a ténynek is, hogy sem a zenekarvezető, sem a tagok nem riadnak vissza a kísérletezéstől és az új utak keresésétől. „Úgy komponáltam erre a trióra, hogy kamarazeneszerűen szólaljunk meg, ahol minden zenész egyforma súllyal van jelen. Ezért is választottam a Cimbiózis nevet: a köztünk lévő szimbiózis kulcsfontosságú” – mondta el Lukács Miklós.
Fotó: Huszti István / BMC