RÓLUNK SZÓL
Az előadás valós, egykor közöttünk élő emberek életéből mesél, akik
bárkinek lehettek a szülei, vagy nagyszülei. A történet önreflexióval
kezdődik, hiszen lehetőségek
sorát szalasztottuk és szalasztjuk el a mai napig, hogy nagyszüleink, de
akár szüleink életéről többet tudjunk, mint ami jelen életünk előttre
nyúlik vissza.
ÁTADNI A TÖRTÉNELMET
A zenés, verses darab igyekszik felhívni a figyelmet arra, hogy milyen
hihetetlenül fontos az, hogy a generációk átadják egymásnak történeteik
írta történelmüket.
A TÖRTÉNET KEZDETE
A cselekmény Észak-Erdély visszacsatolásakor kezdődik, amikor is a
bevonuló leventék egyike találkozik egy fiatal lánnyal és szerelem
fonódik közöttük.
Elválás
A diadalmas bevonulást, a szerelmes együttléteket és a gyermekáldást
azonban az elválás követi. A férfit a keleti frontra vezénylik, ahonnan
kevés esélye
van élve hazatérni.
VÁLASZÚT
A háború elvesztését követően Észak-Erdélyt ismét elcsatolják, a
kisdeddel magára maradt anyának döntenie kell, hogy maradjon, vagy menjen?
SORSSZÖVÉS
? Túlélheti két fiatal szerelme a háborút?
? Kitartanak-e a barátságok a viszontagságokban?
Megbocsáthatóak-e a túlélésért hozott hibás döntések?
? Nyújthatnak kezet egymásnak az elcsatolt részeken és a gúnyhatár
magyar oldalán élők?
? Beszélhetnek-e egymással szabadon az anyanyelvükön rokonok, barátok?
? Akár az egy országban, egy életközösségben élők el tudják mesélni
egymásnak életük szőtte történetüket?
SORSSÁ KOVÁCSOLT ÉRZELMEK
Ezeket a kérdéseket, sorssá kovácsolt érzelmeket szavalják és éneklik el
a jelenkori regősök.
Szereplők: Szőke Tímea, B. Szabó Tímea, Rompos András, Illés Dániel,
Bedőcs Imre, Szepesi Richárd, Király Tibor Viktor.
Versek: Miks-Rédai Csaba.
Dalszövegek: Tóth Enikő, Kocsis Nikolett, Szinovál Gyula, Villás Béla, Szepesi Richárd