Az Osztrák-Magyar Monarchia romjain Fiumében 1919-ben felbukkan egy önjelölt, személyiségzavaros, lánglelkű költő, aki katonai erővel elfoglalja a várost, majd annak teljhatalmú urának kiáltja ki önmagát. Gabriele D'Annunzio bizarr pünkösdi királysága az olasz fasizmus előszelének tekinthető, és bár az olasz államnak kell felszámolnia a 16 hónapig tartó kínos incidenst, pár év múlva Benito Mussolini hatalomra jutásával Gabriele D’Annunzio már nemzeti hősként vonul be az olasz történelmi pantheonba. Igor Bezinovic innovatív, rotterdami fődíjas filmjében rijekai polgárok keltik életre Gabriele D’Annunzio 16 hónapos groteszk rémuralmának tragikomikus fejezeteit.
A Fiume vagy halál! az idei év egyik legizgalmasabb dokumentumfilm-kísérlete. A Igor Bezinović rendezésében készült alkotás rekonstruálja az 1919–1920-as Gabriele D’Annunzio által vezetett, rövid életű fiumei „államcsínyt”: a mai Rijeka (korábban Fiume) polgárai elevenítik fel a múlt epizódjait, groteszk, tragikomikus újrajátszásokban. A film otthonként idézi meg a történelmet — visszaadja a hely szellemét, de ugyanakkor ironikus és kritikus távolságból szemléli a diktatúra és nacionalizmus illúzióit, ezzel reflektál a múlt és a jelen veszélyeire.
„Fiume vagy halál!” nem csupán filmként, hanem emlékezésként és figyelmeztetésként is működik: látványosan mutatja be, hogyan válhat az ünnepelt művészből despotikus uralkodó, s hogy a hatalom és propaganda miként képes eltorzítani a valóságot — még akkor is, ha szívós történelmi mítoszokra épül.
A film kritikai fogadtatása rendkívül pozitív: a 2025-ös International Film Festival Rotterdam fődíját, a Tiger Award-t kapta, valamint elnyerte a FIPRESCI Prize-t is. A rendezőt ezután a 2025-ös Pula Film Festival-on is elismerték — többek között Legjobb rendezés díjával, továbbá a film több technikai elismerést is kapott (díszlet, jelmez, smink, casting, produkció) az összetett, nagyívű újrajátszások miatt.