„Cinka Panna hegedűje,
Hegedűje –
Mintha csak a sátán maga
Hegedűlne:
Bűbájol a ringatója,
Bolondít a keserűje.”
Endrődi Sándor
Czinka – A női prímás című táncelőadás egy legendás női alak történetét hívja segítségül, hogy a jelen kérdéseire reflektáljon. Czinka Panna, a 18. századi cigányprímás, korát megelőző módon lépett ki a számára kijelölt nemi és társadalmi szerepekből. A színpadon nem történelmi rekonstrukcióként, hanem belső útként jelenik meg az a folyamat, amelyben a hagyomány és az egyéni szabadság egymással feszültségbe kerül.
Az előadás mozgásnyelve a néptánc ritmikus, földhöz kötött erejét és a kortárs tánc absztrakt, érzelmi mélységeit ötvözi. A hagyományos motívumok torzulnak, ismétlődnek, majd új formákba rendeződnek, miközben a test a közösségi elvárások és a személyes vágyak ütközőterévé válik. A mozdulatokban megjelenik a női testhez kapcsolt szerepek szorítása, valamint az ezekkel szembeni csendes, mégis kitartó lázadás.
Czinka Panna alakján keresztül az előadás a női lét határhelyzeteit vizsgálja: mit jelent nőként megszólalni egy férfiak uralta világban, mit jelent engedelmesnek lenni vagy ellenállni. A lázadás nem harsány gesztus, hanem kitartó jelenlét: a mozdulat, amely nem simul bele a rendbe, a ritmus, amely eltér a megszokottól.
Az előadás Geiszelhardt Anita táncművészre és Kuczera Barbara prímásra épül. Mindketten Czinka Panna megszemélyesítői, ez a formai megoldás jó lehetőség a szenvedélyes nő belső párbeszédének megformálására. A produkció zenei közreműködőjeként egy brácsás, egy cimbalmos és egy nagybőgős is megjelenik majd a színpadon.
Előadja: Geiszelhardt Anita, Kuczera Barbara, Hegedűs Gergely, Horváth Áron, Domonkos Balázs
Zeneszerző: Hegedűs Gergely
Fény: Lendvai Károly
Jelmez: Túri Erzsébet
Koreográfus: Horváth Zsófia
Rendező- koreográfus: Juhász Zsolt