A Janus-arcú zeneszerző: Dmitrij Sosztakovics

120 éve született a zenei sokszínűség orosz mestere Mit is takar a Janus-arc? Egy olyan zeneszerző életművére pillantunk rá, akinek műveit több nézőpontból is lehet vizsgálni: Dmitrij Sosztakovics zenéje egyszerre drámai, ironikus, és gyakran a politikai elnyomás rejtett üzeneteit véljük felfedezni benne. Ugyanaz a mű egyszerre lehet propaganda és tiltakozás, diadal és tragédia – attól függően, hogyan hallgatjuk. Egy nehéz életút jutott neki, a szovjet rezsim részéről állandó kritika és mellőzés volt a sorsa, mégis sokszínű és népszerű muzsika az övé, méltán kedvelt zeneszerző! Sosztakovics egyedülálló zeneszerző, mondhatni a zenei "kettős beszéd" nagy mestere volt. A sztálini Szovjetunió politikai nyomása alatt alakította ki azt a zeneszerzői magatartást, amelyben a művek egyszerre olvashatók egyfajta hivatalos, rendszerhű alkotásokként másrészről pedig rejtett iróniával, tiltakozással teli üzenetekként. Ez a fajta zenei–erkölcsi túlélési stratégia, a hatalommal való kényszerű, állandó „macska-egér játék” – amelyből világraszóló mesterművek születtek – szintén elsősorban rá jellemző. Erre utal címben a "Janus-arcú” jelző is. Kevéssé ismert tény róla, rendkívül termékeny filmzenei életművet hagyott maga után, több mint 30 szovjet filmhez írt zenét. Sok jelentős komponista alkotott filmzenét, de az, hogy egy 20. századi szimfonikus zseni ilyen mennyiségű alkalmazott zenét hagyjon hátra – miközben párhuzamosan írta monumentális szimfóniáit –, megint csak ritka kombináció. Az életmű legfajsúlyosabb része: 15 szimfónia és 15 vonósnégyes, mindkettőben egyformán korszakos jelentőségűt alkotott. A jazz műfaja is fűszerezi a zenei világát éppúgy, mint az orosz népzene. Egy különleges életműről mesél az előadó: Tápai Dóra karnagy, középiskolai ének-zenetanár, a Magyar Zene Háza zenepedagógusa, aki érdekes történetekről és remek muzsikáról is gondoskodik.