Három idősík, három meleg férfi, egymásba fonódó életek: 1932, 1937 és 2017. A film triptichonként épül fel, és a három szál között az a kérdés feszül, hogy mi marad meg egy emberből, ha az életéről szóló iratokat eltüntetik — és mi marad meg akkor is, ha mindent megpróbálnak eltüntetni.
A kiindulópont Federico García Lorca utolsó, befejezetlen munkája, amelyből mindössze négy oldal maradt fenn, és amelynek a címe — a fekete bola — arra a golyóra utal, amellyel egy granadai társasági klubban szavazták le egy fiatal meleg férfi felvételét. Lorcát 1936 augusztusában meggyilkolták. A film másik forrása Alberto Conejero La piedra oscura című drámája, amely az 1937-es szálat adja: ebben Lorca szerelme, Rafael Rodríguez Rapún szerepel, a La Barraca egykori titkára, aki abban az évben a fronton halt meg. A 2017-es szál Conejero saját életéből is táplálkozik — nem véletlen, hogy a főszereplő egy Alberto nevű író, aki a görög irodalomból írja a disszertációját. Lorca maga is feltűnik a filmben, Alberto Cortés alakításában. A forgatókönyvet Conejero a két rendezővel közösen írta.
Sebastiánt Guitarricadelafuente, a spanyol énekes játssza, Rapúnt Miguel Bernardeau, Albertót Carlos González. Mellettük Lola Dueñas, Penélope Cruz, Antonio de la Torre, Natalia de Molina, Albert Pla, Julio Torres — és Glenn Close. A zene Raül Refree munkája, az operatőr Gris Jordana. A film a Movistar Plus+ produkciója, a társgyártók között pedig ott van El Deseo, Pedro Almodóvar cége.
Javier Calvo és Javier Ambrossi — Spanyolországban csak Los Javis — 2013-ban egy színházi darabbal, a La llamadával kezdte, amelyből négy évvel később nagy sikerű film lett. Azóta ők írták és rendezték a Paquita Salast, a Venenót és a La Mesíast, vagyis az utóbbi évtized három legtöbbet tárgyalt spanyol sorozatát; több Feroz- és Fotogramas de Plata-díjat kaptak, és két Goya-jelölést. A La bola negra a második nagyjátékfilmjük.
És a legjobb érv mellette a díjlistája. A film májusban a cannes-i fesztivál versenyprogramjában mutatkozott be, és Calvo meg Ambrossi megkapta érte a legjobb rendezés díját. Torontóban a közönségdíjat nyerte, San Sebastiánban szintén a közönségdíjat, és Spanyolország ezt a filmet jelölte a legjobb nemzetközi film Oscar-díjára. A Rotten Tomatoesen ötvenöt kritikából kilencvenegy százalék a pozitív, 8,4-es átlaggal, a Metacriticen 87 pont — amit az oldal „egyetemes elismerésként" kategorizál.