Töredékek a magyar zsidóság történetéből (12 részes filmsorozat) Az első három rész időpontjai: szeptember 8. 17:00 - moderál Szunyogh Szabolcs október 6. 17:00 - moderál Rózsa Péter november 3. 17:00 - moderál Szunyogh Szabolcs Minden alkalommal két rész kerül vetítésre. A Töredékek a magyar zsidóság történetéből című filmsorozat a magyar zsidóság mintegy 2000 éves történetét mutatja be. Visszanyúlunk a kezdetekhez, a Római Birodalom idejébe, Pannóniába. Időszámításunk szerint 225 körül egy Cosmius nevű állomásfőnök volt az egykori intercisai (ma Dunaújváros) „zsidók zsinagógájának” elnöke. De hogyan kerültek ide a zsidók? Mi történt a honfoglalás előtt? Mi volt a kazárok és kabarok szerepe? Mi történt a honfoglalás után? A filmsorozat segítségével Szent István törvénykönyvétől a világhírű Budapesti Rabbiképző Intézet létrejöttén át, jutunk el napjainkig, követve a magyarországi zsidóság történetét. Raj Tamás író, tanár, a tudós rabbi bölcsességével fűzi össze a különböző történelmi korszakokból fennmaradt fontos töredékeket. Segítségével a sorozat olyan tudást ad át a magyar zsidóság és így a magyarság történetéről, amely eddig a nagyközönség számára szinte ismeretlen volt. A film írója, rendezője Dénes Gábor több, mint tíz éven át készítette a bemutatandó sorozatot. Az első három rész tartalmából: I. rész: /225–1532/ A Római Birodalom és Pannónia; Izrael, Bar Kochba lázadás; légiók indítása Panóniából; rabszolgák; Cosmius állomásfőnök, az intercisai (ma Dunaújváros) „zsidók zsinagógájának” elnöke (i. sz. 225); hogyan kerültek a zsidók Pannóniába; a honfoglalás előtt; kazárok és kabarok; a honfoglalás után; Szent István törvénykönyve a jogegyenlőségről; a pápaság szerepe, tiltások és megkülönböztetések; IV. Béla kérvénye a pápához a zsidók visszatelepítéséről; magyar pénzek héber felirattal; az első zsidó települések: Sopron, Kőszeg, Buda; az első héber feliratú sírkövek; zsinagógák a XIV. században; Mátyás király és a zsidók; a Mendel család; a budai nagy zsinagóga; török megszállás; Szulejmán deportálja a zsidókat Budáról; a magyarok kiűzik a zsidókat Sopronból, Kőszegről; Kőszeg ostroma. II. rész: /1526–1700/ 1526-tól a törökök Budán; 1541: a zsidók visszatelepülése; a budai várban két zsinagóga épül: Schulhof Izsák Budai krónika c. műve; 1686: Budát visszafoglalják a törököktől; zsidóellenes rendeletek, események; az első holokauszt Magyarországon; vérvádak; a budai nagy zsinagóga története; szombatosok, Péchi Simon szerepe; Oberlanderek és unterlanderek; a haszidizmus kialakulása; a héber nyelv és a reformáció; Eizik Taub csodarabbi és a Szól a kakas c. dal története. III. rész: /1700–1849/ Csodarabbik; vallási felvilágosodás; Chorin Áron, a zsidó vallás modernizálása; vallási eltérések, zsinagóga-típusok; vita az orgona elhelyezéséről; a kecsege pör; Rákóczi-szabadságharc; kurucok és labancok; Mária Terézia és a türelmi adó; II. József rendeletei: a zsidóknak német iskolák és német családnevek; zsidó foglalkozások; a reformkor és a zsidóság; egyenjogúsító törekvések; Deutsch és fia, a hatvani cukorgyár; a Nyugat c. lap létrehozása; a tatai Farkasházi Fischer Mór és a Herendi porcelángyár; Lőwy Izsák, Újpest megteremtője; szabadságharc; zsidók tiszti rangban; a szabadságharc után, Haynau bosszúja. IV. rész: /1849–1873/ Haynau után, Bach-korszak; a gazdaság fejlődése; a zsidóság gyárakat, üzemeket hoz létre; Wolfner-féle bőrgyár, Herz- és Pick-szalámi; szőlő- és bortermelés Hegyalján; a világhíres tokaji bor és a zsidók; Österreicher-Mannes József, a Balatonfüredi Szívkórház megteremtője; Reischl Venczel, Hévíz gyógyhatásának felfedezője; Schulhof Vilmos az első fürdőorvos, balneológus és reumatológus; zsidók az orvostudomány területén, Báró Tolcsvay Korányi Frigyes, fia, Korányi Sándor belgyógyász; Hirschler Ignác szemész; a zsidó emancipáció; a zsidóság számaránya Magyarországon; szervezetek, belharcok; a kongresszusi zsidóság, az ortodox hitközség, és a status quo ante közösség; három zsinagóga épül Pesten; a zsinagóga- háromszög kialakítása. V. rész: /1890–1899/ Budapest a századfordulón; meghatározó építészek: Jakab Dezső, Komor Marcell, Lajta Béla; Baumhorn Lipót és a szecesszió; a szegedi zsinagóga, Lőw Immánuel; a zsidók szerepe a művészetekben: Goldmark Károly, Ney Dávid, Fényes Adolf; Kiss József, A Hét c. folyóirat, Ágai Adolf és a Borsszem Jankó; Tolnai Simon: Tolnai Világlap; a Falk Miksa által jegyzett Pester Lloyd; zsidók nemesi ranggal; GYOSZ megalakulása, Wahrmann Mór; Báró Hazai Samu, Báró Szterényi József és Jászi Oszkár szerepe; kulturális különbségek a magyarországi zsidóságban; híres rabbik; sport és cionizmus, A VAC: Vívó Atlétikai Club. megalapítása; sportegyesületek születése: MTK, FTC; az első olimpiai bajnokok, Hajós Alfréd, Petschauer Attila; a cionizmus eszméje, Herzl Tivadar; Max Nordau, alias Züdfeld Miksa, Izrael megálmodója; Heltai Jenő, a független, szabad értelmiségi; vallási hagyományok; miért választottak sokan szabad pályákat, vagy miért lettek sokan kereskedők. VI. rész: /1905–1920/ 1905, kisinyovi pogrom, a XX. század elején Magyarországra menekülő zsidók; 1908, Fenyő Miksa, a Nyugat alapítása, Ignotus, Hatvany Lajos; a zsidóság szerepe a korabeli kulturális életben, ¬ nagyváradi zsidóság; az I. világháború: a zsidók, mint magyarok, büszkén harcolnak; a hadviselt zsidók aranyalbuma, megépül a Hősök temploma; a háború utáni forradalmak, Tanácsköztársaság, Károlyi Mihály, Kun Béla; zsidók szerepe a szegedi különítményben, ellenforradalom, Orgovány; Trianon és Trianon után, a zsidók kiszorítása a közéletből; a zsidóság helyzete az elszakított területeken; Lőw Immánuel, Flora der Juden; Chevra Kadisa, zsidó közösségi élet, Koma egyesület; Szegény Menyasszonyok Kiházasításának Egylete; Fuvarosok temploma; az elcsatolt területeken maradt zsinagógák. Zene: Róth Péter Vágó: Kollányi Judit Narrátor, szakértő: Raj Tamás Író, operatőr, rendező, producer: Dénes Gábor Gyártó: Dega Film Stúdió készült 2006–2020 A programváltozás jogát fenntartjuk.