Sándor Pál: Ripacsok (1981)

„Mélyen tisztelt publikum, kéretik egy kis csend / Ki nem szökött meg eddig, most már maradjon is bent!” – Presser Gábor és Sztevanovity Dusán pikáns kupléjával kezdődik a film, amely felhőtlen szórakozást ígér. De nem tartja be ígéretét. Még az amerikai showbiz-filmek sem felhőtlenek, ez itt azonban nem a Broadway. Történetünk – ketten egy nadrágban – daloló-táncoló művészei a televízió szilveszteri műsorába szeretnének bekerülni. (Ez volt a korabeli honi szórakoztatóipar egyik csúcsprodukciója.) A dal refrénje – „Egyedül nem megy!” – az évtizedek során szólásmondássá vált. A Ripacsok ennél azért kesernyésebb. Ebben a pajzán-pucér mulattató világban kívülről nézve aprócska, belülről szemlélve nagyon is fájdalmas drámácskák játszódnak. A show viszont folytatódik. A kérdés pedig végig ott lebeg: elférünk-e ketten – vagy akárhányan – egy nadrágban. Magyar nyelven, felirat nélkül. A vetítés és az azt követő beszélgetés magyar nyelven zajlik. Rendező: Müpa