Magyar hegedű

Fotó: Nagy Attila A népzene és a kávéházi muzsika világában Az elmúlt é vszázadok során a hegedű csodálatos utat já rt be a K árpát-medenc é ben. A legkisebb falvakban é s főúri udvarokban egyaránt megszólalt, kís é rte az embert ü nnepein é s mindennapjain, a szület é stől az elmúlásig. Gyönyörű megfigyelni, ahogy a Kárpát- medencében barangolunk, hogy formálja minden vidék és nemzetiség a maga ízl é s é re a hangszer hangját é s ját é kmódját, megőrizve é s tovább örökítve különböző korok zenei lenyomatát. Ebből a gazdag, sokszínű hagyománybó l ny újtanak át egy finom válogatást a Magyar Állami N é pi Együttes muzsikusai: A gyimesi hegedűszó letisztult, szikár világától a n épies m ű zene dallamain át, eg é szen azokig a muzsikákig, amelyek hazánk zenei öröks é g é t világszerte ismertt é é s szerethetővé tette. Az Itáliából útnak induló heged ű meghódította a világot; Magyarországon pedig nemcsak ját é kmódja é s iskolái váltak nemzetközileg elismertt é , hanem hangszerk é szítő mestereink tudása is, amely máig é lő hagyomány. A klasszikus magyar hegedűkultúra olyan öröks é get teremtett, amely ma is iránytűk é nt szolgál a vilá g heged űműv é szei számára. „Ha Isten, mint mondják, a maga k é p é re teremtette az embert, akkor bízvást állíthatjuk, hogy az ember saját k é p é re alkotta a hegedűt, helyesebben a nő k é p é re, mert a hegedű gyönyörű istennő.” (Yehudi Menuhin)