Romantikus kamarazene

Műsor: Mendelssohn: 2. (D-dúr) vonósszimfónia Kalkbrenner: G-dúr szextett, op. 58 SZÜNET Brahms: f-moll zongoraötös, op. 34 Közreműködők: Ensemble Variabile: Paulik László, Revóczky Ottília (hegedű), Móré László (brácsa), Maróth Bálint (cselló), Szomor Dániel (nagybőgő), Somlai Petra (fortepiano) Az Ensemble Variabile hangversenye a romantikus kamarazene kibontakozását követi végig három meghatározó zenei központ mentén. Mendelssohn D-dúr vonósszimfóniája a szerző fiatalkori, berlini művei közé tartozik: a klasszikus hagyomány talaján áll, de már érzékelhető benne az a dallami invenció és hangszerelési érzék, amely a romantika irányába mutat. Friedrich Wilhelm Kalkbrenner neve ma kevéssé ismert, ám a 19. század első felében a párizsi zenei élet egyik meghatározó figurája volt: zongoravirtuóz, pedagógus és hangszerkészítő, aki Chopin pályakezdésében is szerepet játszott. G-dúr szextettje a zongora vezető szerepével, elegáns formálásával és a hangszerek közötti kiegyensúlyozott párbeszéddel a korszak szalon- és koncertkultúráját tükrözi. Brahms f-moll zongoraötöse már a romantika érett szakaszát képviseli. A mű hosszú átdolgozási folyamat eredménye: eredetileg vonósötösnek, majd kétzongorás szonátának készült, végső formájában a szimfonikus lépték és a kamarazenei intimitás feszültségét egyesíti.