Orfeo Zenekar

Műsor: Jones: B-dúr concerto grosso (az op. 1 és op. 2 szonáták nyomán) Händel: Cor fedele, in vano speri (Clori, Tirsi e Fileno) – kantáta, HWV 96 » 1. rész SZÜNET Händel: Cor fedele, in vano speri (Clori, Tirsi e Fileno) – kantáta, HWV 96 » 2. rész Közreműködők: Fileno: Balogh Eszter (mezzoszoprán) Clori: Dömötör Emőke (szoprán) Tirsi: Kalafszky Adriána (szoprán) Orfeo Zenekar (korhű hangszereken, művészeti vezető: Vashegyi György) Vezényel: Szokos Augustin Richard Jones elismert hegedűs és a londoni közönség számára megalkotott zenés színpadi művek serény komponistája volt, aki azonban életében és utóbb is Händel árnyékában maradt. E koncert műsorán egymás társaságában hangzik fel kettejük egy-egy műve, méghozzá mindkét esetben olyan kompozíció, amely hosszú időre feledésbe merült. Jones B-dúr concerto grossója például, jóllehet annak anyaga a szerző ismertebb szonátáin alapult, még ma is valóságos felfedezésnek bizonyulhat, s megszólaltatását csakis annak köszönheti, hogy az este tudós karmestere, Szokos Augustin Nagy-Britanniában járva rálelt. Bármily meglepő, de bő két évszázadon át a koncert második felében felhangzó Händel-kantátát sem hallhatta a közönség. A tudásszomjtól és sikeréhségtől hajtva Itáliába érkező, kora huszonéves „kedves szász” Rómában írta e háromszereplős, komikus szerelmi jelenetet, amelynek középpontjában az állhatatlansága miatt végül mindkét udvarlója által faképnél hagyott csinos pásztorlányka, Clori áll. A hosszú időn át lappangó 1707-es kantáta egyes melódiái ugyanakkor már a huszadik századi újrafelfedezés előtt is ismertségnek és népszerűségnek örvendtek – hála Händel bevett szakmai eljárásának, vagyis a dallamok újrahasznosítása iránt táplált tartós vonzalmának.