Bastien és Bastienne / A telefon

Wolfgang Amadeus Mozart alig volt 12 éves, amikor megkomponálta bukolikus kisoperáját, a Bastien és Bastienne-t, amelyet „alternatív helyszínen”, egy bizonyos Mesmer doktor kertjében adtak elő. Éppen annak a Mesmernek a házában, akinek mágnestalálmányára oly komikus hatással visszautal majd Mozart operaszerzői pályájának vége felé, a Cosi fan tuttéban. A mesés szerelmi történet párjaként az este Gian Carlo Menotti 1947-es egyfelvonásos operája csendül fel, mely a bemutató idején bájos tréfa volt. Mára egy kortünet tragikomikus látlelete: a mobilkommunikáció átírta a világunkat, és új jelentésrétegeket adott a műnek is. Valkai Andrea rendezése (A telefon esetében Almási-Tóth András eredeti rendezésének átalakításával) alternatív helyszínre került: az Operaház nagytermének előszínpadára, vagyis a zenekari árok felemelt platójára – Lotz Károly híres mennyezetfreskója alá. Wolfgang Amadeus Mozart Bastien és Bastienne Wolfgang Amadeus Mozart alig volt 12 éves, amikor megkomponálta bukolikus kisoperáját, a Bastien és Bastienne-t, amelyet „alternatív helyszínen”, egy bizonyos Mesmer doktor kertjében adtak elő. Éppen annak a Mesmernek a házában, akinek mágnestalálmányára oly komikus hatással visszautal majd Mozart operaszerzői pályájának vége felé, a Cosi fan tuttéban. A források szerint a siheder Wolfgang maga költötte Colas varázsló-áriáját halandzsanyelven („Diggi, daggi, schurri, murri…”), a nyitányban pedig egészen különös tényként állapíthatjuk meg, hogy a főtéma gyakorlatilag megegyezik a jóval későbbi, beethoveni Eroica-szimfónia első tételének főtémájával. Gyerekeknek szóló, egy kis varázslattal megspékelt szerelmi történet... Gian Carlo Menotti A telefon Menotti 1947-es egyfelvonásos operája a bemutató idején bájos tréfa volt. Mára egy kortünet tragikomikus látlelete: a mobilkommunikáció átírta a világunkat, és új jelentésrétegeket adott a műnek is. Előadásunk egy mai nagyváros forgatagába helyezi a történetet, így nem csupán két emberről mesél, hanem arról a generációról, amely telefonon, e-mailen és közösségi portálokon éli életét, miközben lassan elfelejt a másik ember szemébe nézni. Kamaraopera kortárs fizikai színházi elemekkel és (talán) happy enddel. Almási-Tóth András rendezését Valkai Andrea alkalmazta az Operaház színpadára. Egyfelvonásos operák magyar nyelven, magyar felirattal Az előadás hossza: 1 óra 30 perc, egy szünettel Bemutató: 2024. szeptember 7. Az előadás megtekintése 6 éven aluliak számára nem ajánlott. Szereplők: Bastien és Bastienne; Évados szereposztás:; Karmester: Sugár Nátán; Bastien: Halász Gergely (operastúdió); Bastienne: Fenyvesi Gabriella Rea (operastúdió); Colas: Pataki Bence; Közreműködik:; a Magyar Állami Operaház Zenekara; Alkotók:; Rendező: Valkai Andrea; Látványtervező: Mihály-Geresdi Zsófia; Dramaturg: Perczel Enikő; Árnyjáték koreográfus: Kovács Domokos; Animációtervező: Czeglédi Zsombor; Szerzők:; Zeneszerző: Wolfgang Amadeus Mozart; Szövegíró:; Friedrich Wilhelm Weiskern, Johann Heinrich Friedrich Müller, Johann Andreas Schachtner; A telefon; Évados szereposztás:; Karmester: Sugár Nátán; Lucy: Fenyvesi Gabriella Rea (operastúdió); Ben: Halász Gergely (operastúdió); Telefon: N. N.; Közreműködik:; a Magyar Állami Operaház Zenekara; Alkotók:; Zeneszerző és szövegíró: Gian Carlo Menotti; Magyar szöveg: Huszár Klára; Rendező Almási-Tóth András rendezése alapján: Valkai Andrea; Díszlettervező: Nikon One; Jelmeztervező: Lisztopád Krisztina; Koreográfus: Pataky Klára Szerző: Wolfgang Amadeus Mozart / Gian Carlo Menotti