A DancEUA nemzetközi projekt koprodukciója A CALIMA a Szaharából érkező porviharok koreográfiai vizsgálata: a por Észak-Afrikából a Kanári-szigetek, majd azokon túl is terjed, országhatárokon és óceánokon át. Ezek a légköri mozgások felfüggesztett közegekké alakítják a tájat: eltűnik a horizont, csökken a látótávolság, maga a levegő pedig sűrűvé válik az anyagtól. Az előadás a haboob jelenségéből is inspirálódik: abból az erőteljes, szél hajtotta porviharból, amely hatalmas mennyiségű földet emel a magasba és sodor magával. Ha a haboob az az erő, amely mozgásba hozza a port, akkor a calima az ezt követő, lebegő légköri állapot. Kevésbé robbanás vagy vihar, mint inkább egy olyan atmoszféra, amely körülveszi és átjárja a testet. A mű középpontjában a légzés áll: a nyomás alatt lévő légzés, a megszakított légzés, a megosztott légzés. A CALIMA nem csupán egy táj, amelyet szemlélünk, hanem egy atmoszféra, amelyen keresztül lélegeznünk kell. Belép a testbe, megváltoztatja a ritmust, és belülről formálja át az érzékelést. A koreográfia a calima azon állapotára összpontosít, amelyben a légzés egyezkedéssé válik. A levegő többé nem semleges: sűrűvé és láthatóvá válik, miközben a vándorló föld részecskéivel telítődik. Minden belégzés találkozás a távolsággal – a Szaharával, amely eljut a bőrbe, a tüdőbe és az emlékezetbe. Ebben a ködös, homályos közegben a por nem a hiány, hanem a körforgásban lévő jelenlét. Az apró részecskék a vándorlás és az átalakulás nyelvévé válnak, miközben a szél magával sodorja őket. A test ideiglenes archívummá válik, amely megőrzi mindazt, ami áthalad rajta. A koreográfia a test és a levegő közötti törékeny kapcsolatból bontakozik ki. A mozgást az alakítja, ahogyan a légzés a változó légköri sűrűség hatására kitágul, ellenáll vagy megrövidül. A testek nem egyszerűen jelen vannak a calimában: a calima folyamatosan létrehozza őket. A hang és a fény ennek a lélegző környezetnek a kiterjesztéseként működik. A táncosok belégzésére és kilégzésére reagálva egy instabil érzékelési mezőt hoznak létre, amelyben a kép, a levegő és a test elválaszthatatlanná válik. A CALIMA egyik központi kérdése ugyanakkor a kapcsolat: hogyan maradhatunk együtt, amikor a légzés akadályozottá válik? Amikor a látás elhomályosul, a légzés közös állapottá válik; láthatatlan szállá, amely összeköti a térben lévő testeket. A CALIMA egyszerre válik anyaggá és metaforává: olyan állapottá, amelyben az anyag és a szél folyamatosan belép a testbe, majd távozik belőle. A CALIMA olyan közös légköri teret hoz létre, amelyben a koreográfiát nemcsak látni, hanem lélegezni is lehet; ahol a mozgás a sűrűségből, a korlátozottságból és a légzés törékeny, mégis kitartó jelenlétéből születik. A calima jelenségét gyakran lebegő állapotként érzékeljük: a levegő besűrűsödik, eltűnik a horizont, és mindent okkerszínű fény szűr át. Kevésbé robbanás vagy vihar, mint inkább egy mindent átható atmoszféra. Rendező: Anna Borràs Koreográfia: Anna Borràs a táncosok közreműködésével Előadók: Czakó Anita, Hilda Holm, Lea Amneby Snickers, Maja Grimsted, Daria Cristea, Teodor Cauș, Valeriia Lysenkovska, Valeriia Churai, Juliia Tytska, Nikita Sulko Dramaturgiai tanácsadó: Martina Tomić Zene: Alex Paton Fénytervezés: Ema Kani Jelmez: Karlo Blažina Kellékek / Sálak: Montserrat Picó A szövetet biztosította: Joan Maria Borràs Produkciós asszisztens: Matilda Bjärum Fotó és videó: Ana Opalić Előzetes: Nina Đurđević Vizuális arculat: Tihomir Filipec Az előadás a dancEUA elnevezésű Kreatív Európa projekt (2024–2027) keretében valósul meg, amelyet a Studio Contemporary Dance Company (Horvátország), a Közép-Európa Táncszínház (Magyarország), a Vitlycke – Centre for Performing Arts (Svédország), az M Studio (Románia) és az UA Contemporary Dance Platform (Ukrajna) hozott létre a kortárs táncművészet helyi fejlődésének elősegítése érdekében. Együttműködő partner: Zagrebački plesni centar (ZPC) Pénzügyi támogatók: Európai Unió, a Horvát Köztársaság Kulturális és Médiaügyi Minisztériuma, Zágráb városa és a Kultura Nova Alapítvány. Támogatók: OŠ Stjepana Radića – Bibinje, Skånes Dansteater, Danscentrum Syd és København Danser Studios, amelyek stúdióteret biztosítottak az alkotási és próbafolyamat során.