Egy műfaj története négy részben
A disco, mint zene a hetvenes évek vívmánya, ötven éve, 1976-ban indult a csúcsra, jó pár évig mindent letarolva uralta a zenei világot, és máig folyton megújul és visszatér. A diszkó ( discoteque ), mint a klubok szinonimája még hosszabb múltra tekint vissza, a két dolog pedig szorosan összefonódik. Négyrészes sorozatunkban a műfaj útját járjuk be, a multimédiás előadást korabeli zenei anyagok, könyvészeti érdekességek, archív tartalmak és számos zenei bejátszás teszi teljessé. A zenéket a helyszínen DJ mutatja be élőben: az előadást hangulatteremtő warm-up vezeti fel, az estét pedig egy különleges zenei mix zárja, egyben előrevetítve a sorozat következő állomásait. A csúcs című második rész a műfaj világuralmát mutatja be.
A sorozat negyedik részében a disco hazai történetét és a műfaj hanyatlását, majd újabb és újabb hullámokban való visszatérését mutatjuk be.
A disco zene ötven éve Magyarországra is eljutott. Korai kísérletezők, lassabban ébredő kiadó, külföldön sikeres előadó jellemzi a történetet. Sorozatunk nem lenne teljes, ha nem ejtenénk szót az itthon maradandót alkotókról. Neoton Família, Szűcs Judit, Kati és a Kerek Perec, Beatrice, Apostol, Corvina, Cserháti Zsuzsa, Delhusa Gjon, Express, Korda György, Máté Péter önmagukban kitölthetnének egy előadást. Velük párhuzamosan több ismert, egyúttal sikeres dj működött a rádióban, a klubok világban. Többek között Keresztes Tibor, B. Tóth László, Komjáthy György, Arató András, Rákász Béla, Dvoracsek György, id. Éliás Gyula népszerűsítette a stílust. A disco-korszak Magyarországon valóságos életérzés volt. Egy korszak, ami iránt máig élénk a nosztalgia.
Európában még magasan járt a disco csillaga, amikor Észak-Amerikában már a felhők gyülekeztek, és 1979 nyarán nyilvánosan kivégezték a műfajt (Disco Demolition Night) – amely persze egyáltalán nem vetett véget neki. Ezt követően az amerikai lemezipar gyakran kerülte a disco szót, és a dobgépek, szintetizátorok, feszesebb basszusok frissebb stílusokat hoztak - innen vezetett az út tovább a Hi-NRG, majd a house felé.
Megismerjük azokat, akik akkor sem hittek a disco eltűnésében, ellenben rendületlenül folytatták.
Vince Lawrence is jelen volt a Disco Demolition Night helyszínét adó chicagói Comiskey Parkban, majd aktív szerepe lett a house zenei stílus megalkotásában, amely lényegében a szintén chicagói Warehouse klubból indult – jelképes, hogy a két helyszín egymástól sétatávolságra található.
Előtte nem sokkal San Francisco egyedi lehetőségei teremtették meg azt a környezetet, ahol megszületett a Hi-NRG. Patrick Cowley és Sylvester elévülhetetlen érdemei mellett nem marad ki a sorból Bobby Orlando, a Stock-Aitken-Waterman trió, de Evelyn Thomas, Divine, Miquel Brown és a Dead or Alive szerepe sem.
„A disco örök” , és mi, majd 50 évvel később már tudjuk, hogy ez így is van. A műfaj azóta is több hullámban, folyton visszatér. Az első tudatos retrodisco-reneszánszt (Deee-Lite, ABBA-esque, Kylie Minogue) szorosan követte a French touch és filteres disco (Daft Punk, Stardust, Modjo, Bob Sinclair, Moloko, Sophie Ellis-Bextor), valamint a 2000-es évek nu-disco láza. A nagy mainstream visszatérés a 2010-es években szorosan köthető Nile Rodgers, Bruno Mars, Robin Thicke vagy épp Calvin Harris nevéhez, és még benne vagyunk abban a hullámban, amit Dua Lipa, Kylie Minogue, Róisin Murphy, Jessie Ware vagy Beyoncé neve fémjelez.
A hullámok véget nem érően követik egymást, a disco alighanem örök és elpusztíthatatlan – az előadást ezúttal is egy különleges zenei mix zárja.
Szűcs Judit és Gyere a diszkó klub elé:
A Hi-NRG egyik alapdala, Patrick Cowley és a Megatron Man:
Discóból house, Jesse Saunders és az On and On:
és a sok retrohullám egyik legjellemzőbbje: