A festményekben a gesztus és a szín egymásra ható erőkként formálják a képi teret. A kalligrafikus jelek a mozdulat energiáját őrzik, míg a színek érzelmi és térbeli feszültségei folyamatos mozgásban tartják a felületet. A képekben egyszerre van jelen a ritmus, a töredezettség és az egység keresése.
A három éven át formálódó projektben a fraktális ritmusok, a fragmentált struktúrák és a kapcsolódó képi rétegek egyetlen folyamattá állnak össze. A Polisphera ennek a sokrétegű kapcsolatrendszernek a metaforája: olyan nyitott tér, amelyben a fragmentumok egymásra hatása hoz létre egységet.
A kiállítás képei ezt a folyamatos alakulást teszik láthatóvá — azt a vizuális mezőt, ahol a töredezettség és a kapcsolódás egymást erősítve teremt új rendet.
A kiállítást megnyitotta Végh József, a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum kurátora, esszéíró.