Műsor:
Wolfgang Amadeus Mozart: C-dúr szimfónia, K. 338
Wolfgang Amadeus Mozart: C-dúr versenymű fuvolára és hárfára, K. 299
Joseph Haydn: 52. (c-moll) szimfónia, Hob. I:52
Antonio Casimir Cartellieri: 4. (Esz-dúr) szimfónia
Wolfgang Amadeus Mozart (1756-1791) 1780 nyarán, nem sokkal Salzburgból Bécsbe való költözése előtt írta életerőt sugárzó, háromtételes C-dúr szimfóniáját (K. 338), 34. művét a műfajban. A fuvolára és hárfára komponált C-dúr versenymű (K. 299) két és egynegyed évvel korábban, 1778 áprilisában, párizsi útja során keletkezett egy fuvolázó arisztokrata, Guînes hercege és hárfás lánya számára. A szünet után megszólaló mű, Joseph Haydn (1732-1809) 52. (c-moll) szimfóniája (1771/72) a koncert első felét uraló derű után a C tonalitás sötét aspektusával szembesít, a zeneszerző Sturm und Drang érzelemvilágot tükröző, zaklatott hangulatú alkotásainak egyikeként. A Haydn-kutató H. C. Robbins Landon a műben Beethoven - szintén c-moll - 5. szimfóniájának "nagyapját" vélte felismerni. A magyar közönség által ismeretlen, apai ágon olasz, anyai ágon balti német ősöktől származó, lengyelországi születésű Antonio Casimir Cartellieri (1772-1807) Bécsben Albrechtsberger és Salieri tanítványa volt, Beethoven barátja lett, és haláláig Lobkowitz herceg szolgálatában állt. Életművét az utóbbi évtizedekben kezdték felfedezni. Szabó Anita és Sipkay Deborah a Nemzeti Filharmonikus Zenekar szólamvezető művészei, a Kossuth-díjas Vashegyi György a magyarországi korhű régizenejáték meghatározó alakja, a Purcell Kórus és az Orfeo Zenekar alapítója és vezetője, a Nemzeti Filharmonikusok főzeneigazgatója.
Várható befejezés: 21:40
Szereplők: Közreműködik:; Szabó Anita - fuvola; Sipkay Deborah - hárfa; Nemzeti Filharmonikus Zenekar; Vezényel:; Vashegyi György