A két pénzszűkében lévő ötvenes, Carlobianchi és Doriano mottója, hogy „az utolsó italt soha ne hagyd ki”. Megismerkednek egy félénk építészhallgatóval, Giulióval. A találkozás kaotikus kalanddá alakul a velencei síkságon, és a rossz tanácsok, a másnaposság és a váratlan barátság újraírják Giulio szerelmi terveit.
Francesco Sossai Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon bemutatkozott filmje egyszerre tisztelgés Olaszország sokszínűsége, egy letűnt generáció, és az olasz filmművészet legnagyobbjai előtt.