Aradi Kamaraszínház (Románia) előadása.
A Kean című monodráma a már jól ismert duó, Tapasztó Ernő rendező és Harsányi Attila színész alkotói munkájának eredménye. A Tapasztó-Harsányi páros harmadik produkciója a színész magányát boncolgatja.
„Harsányi olyan intenzitással játszik, hogy az szinte fáj. Játszik a májával, a fogával, játszik a bokájával, minden ízületével. Egy szakállas sakállá válik, ami ordítva tör fel az égbe és ugyanakkor belemerül a mocsárba. Minden mozdulata egy földrengés, minden szó egy kézigránát a kommersz színházra.” (@tomcat)
Harsányi Attila alakításáról így ír Jászay Tamás színikritikus, a Revizor című kritikai portál szerkesztője: „Felment és analizál, magyarázkodik és átkozódik. Idéz és vált, széttör és összeragaszt. Hadar és lelassul, átváltozik. Örvény lesz, forgószél. Mindent magába szippant, mindent kiokád magából. Mert ő itt hamletlearmacbethothellorichárd. Igen, egy gép. A gép. A színészgép.”
A darab nem akarja megfejteni, hogyan válik színésszé egy ember, inkább azt mutatja be, hogy a több évtizeden át színpadon élő ember milyen meghasonlásokkal találkozik, milyen lelki problémák merülnek fel az életében.
A Kean életéból készített adaptáció nélkülözi a drámai karaktert. Visszatekintő, summázó, stációs tudati utazás ez, egy művész-módra elzüllött, java férfikorában vénemberként a földre zuhant géniusz számvetése.