Az emberi lélek mélységeinek és hibáinak negyvenéves kutatása után a sztár-koreográfus Josef Nadj (Nagy József, Szkipe, kinek mi) visszatér a Trafóba egy személyes és varázslatos új munkával, frissen a Montpellier Danse fesztiválon tartott júliusi premier után.
Ivan Fatjo táncossal a japán zenből és a közép-európai szürrealizmusból építkeznek, majd merülnek el a tudatalattiban John Cage híres, preparált zongorára írt darabjaival. A fehér maszkokat és fekete kalapokat viselő duó az anyagi és a szellemi, az élő és a gépi közötti határterületekre merészkedik. Noha az arcuk még nem hagyta el teljesen a mi világunkat, ösztönösen érezzük, hogy már nem is igazán tartoznak oda. A képzőművészet, a pantomim és a harcművészetek világából érkező Josef Nadj ezzel a művel visszatér gyökereihez: feszültséget teremt ember és báb között, melyben a test átlépheti fizikai határait.