Műsor:
Schubert: Három zongoradarab, D. 946
Schönberg: Három zongoradarab, op. 11
SZÜNET
Schumann: C-dúr fantázia, op. 17
Közreműködők:
Borbély László (zongora)
Borbély László Junior Prima és Artisjus-díjas zongoraművész generációjának egyik legsokoldalúbb és legaktívabb művésze: a világ számos országában fellépett, 2022-ben a Carnegie Hall színpadán is hallhatták játékát. Diszkográfiájában – amely mára több mint húsz szólólemezt számlál – a zenetörténet legkomplexebb műveit találjuk. Secrets című Chopin-albuma legutóbb a NativeDSD „Év lemeze 2025” díját nyerte el. Koncertjének első felét két osztrák zeneszerző bő nyolcvan év különbséggel keletkezett sorozata tölti ki. Franz Schubert Három zongoradarabja magában hordozza a szerző egyedi stílusjegyeit. Noha a sorozat Schubert életének utolsó évében, 1828-ban készült, kiadására csak negyven évvel később (1868) került sor Johannes Brahms gondozásában. Arnold Schönberg azonos című, expresszív „ciklusa” 1909-ben keletkezett, amely életművében a tonális művek határát is jelentette. A semleges, asszociációkat nem keltő cím világosan jelzi a 20. századi avantgárd zeneszerzők eltávolodási szándékát a programzenei szemlélettől. A koncert második felében elhangzó C-dúr fantáziát Robert Schumann eredetileg egy Beethoven-emlékmű tervezett felállítása kapcsán kezdte el komponálni. A mű ajánlása később éppen annak a Liszt Ferencnek szólt, aki a legnagyobb adományt ajánlotta fel a bonni szoborállításhoz, és aki sokat tett Schumann műveinek népszerűsítéséért.