„Volt egyszer egy Fejenincs Királynő. Nem tudott se enni, se inni szegényke, se nézni, se nevetni, se csókolni. És volt egyszer egy király, aki történetesen két fejjel született, ez a két fej pedig pillanatonként hajba kapott egymással mindenen.”
És volt egyszer egy kisváros, ahol hasonlóan Fejenincs és Kétfejű gyermekek éltek, nőttek, keresgéltek. Próbálták kitapogatni magukat, egymást, hogy mik ők, miből vannak, mivé lesznek.
A Tavasz Ébredésével a nemiség, az intimitás, a testiszony, és a kegyelmes kapcsolódás, valamint a szégyen és a gyász jegyében foglalkozunk.
A Fejenincs Királynő meséjét, mint mise en abîme-ot értelmezzük, ez kerül a fókuszba és keretezi a mű történéseit. Egy színész egy előadáson belül több szerepet játszik (például: ugyanaz a színész alakítja Moritzot és Wendlát), ezzel rávilágítva bizonyos karakterek, szituációk, dinamikák, és narratívák közti hasonlóságokra, vagy épp különbségekre
Az előadás során sokszor használunk árnyjátékot álomterek, szakrális síkok megteremtésére. Ezen belül is a saját testünkkel dolgozunk, abból építünk — erdőt, temetőt, emlékeket. Célunk kihangsúlyozni, illetve, amennyire lehet, feloldani azokat a dichotómiákat, amivel a darab folyamatosan operál; férfi-nő, gyermek-felnőtt, elszigetelődés-egyesülés, elkövető-áldozat, és mindenek felett: kétfejű-fejenincs.
Előadásunkban Frank Wedekind Tavasz Ébredését dolgozzuk fel — nem mint tanmesét, vagy mint romantikus tragédiát; a hús érdekel minket, a szégyen, a gyász, a testiszony, a könyörület. Kegyetlen érintés és kíméletes kapcsolódás. És a látszólag feloldhatatlanul ellentétes szerepek, amiket magunkra vállalunk, vagy a társadalom ránk helyez; férfi-nő, gyermek-felnőtt, elkövető-áldozat — Kétfejű- Fejenincs.
Az AVAGY egy alulról szerveződő, fiatalokból álló, demokratikus, alternatív színtársulat. 2024 óta dolgozunk együtt ebben a formációban. Alkotói folyamatunkban a forma és a tartalom, illetve a mély analízis és az önfeledt játék szintézisére törekszünk.