A primadonna, akit feledésre ítéltek
Fedák Sári a magyar színháztörténet ünnepelt primadonnája volt – szenvedélyes művész, az operettszínpadok királynője. Mégis, hamis vádak alapján koncepciós per áldozata lett, és bár évtizedekkel később felmentették, nevét máig nem rehabilitálták.
Olt Tamás zenés életrajzi tragikomédiája árnyalt képet ad egy legendás nő sorsáról – és rajta keresztül egy egész korszakról. A darab középpontjában az idősödő, vidékre száműzött Fedák áll, aki visszatekint életének kulcspontjaira: pályájának diadalaira, viharos kapcsolatára Molnár Ferenccel, a kegyvesztettségre és a méltatlan tárgyalásra. A látványos, zenés előadás csillogó operettslágerekkel és személyes tragédiákkal meséli el egy ikon felemelkedését és elfeledését.
Minden jegy elkelt – Fedák Sári népbírósági pere egykor valódi szenzációnak számított, amelyet az egész ország lélegzetvisszafojtva figyelt; a tárgyalás társadalmi eseménnyé vált, ahová az érdeklődők úgy kapkodták el a jegyeket, mintha egy ünnepi bemutatóra készültek volna.
A Magyar Színház színpadán nemcsak egy különleges élettörténet elevenedik meg, hanem felcsendülnek az operett műfaj legnagyobb slágerei is – többek között:
Hajmási Péter, Hajmási Pál
Stux, maga vérbeli párizsi lett
Mágnás Miska
Bob herceg
Legyen a Horváth-kertben, Budán
Az előadásban elhangzó dalok/dalrészletek zeneszerzői: Buday Dénes, Eisemann Mihály, Erkel Ferenc, Huszka Jenő, John H. Flynn, Kacsoh Pongrác, Kálmán Imre, Lajtai Lajos, Márkus Alfréd, W.A. Mozart, Szirmai Albert; dalszövegírói: Babay József, Békeffi István, Egressy Béni, Gábor Andor, Harmath Imre, Heltai Jenő, Martos Ferenc, Emanuel Schikaneder, Szilágyi László, Weiner István, Zerkovitz Béla.
Az előadásban szereplő dalok a Hartai, Hofra, Proscenium és UMPA ügynökségek, valamint dr. Szepesi István engedélyével kerültek bemutatásra.
Fedák Sári pályafutása első lépéseit a Magyar Színház deszkáin kezdte 1897-ben, innen indult el a 20. század egyik legnagyobb magyar sztárjának útjára. Ő volt az első igazi díva, az első celeb, akit imádott a közönség, és akiről folyamatosan cikkezett a sajtó. 82 év után most – ha nem is személyesen, de történetén keresztül – újra visszatér a Magyar Színház színpadára. Ismerd meg azt a nőt, aki egyszerre volt művész, botrányhős, hazafi és példakép, ismerd meg Fedák Sárit!
Miért kell ma is emlékeznünk rá?
Fedák Sári nemcsak színésznő volt, hanem egy jelenség: nő, aki száz évvel ezelőtt már megélte mindazt, amire sokan vágytak.
Merész, provokatív, bátor és szenvedélyes.
A színház, a divat, a közélet és a társadalmi ügyek meghatározó alakja, akiről a mai napig beszélünk.
Most újra a Magyar Színház színpadán idézzük meg az életét és a legendáját.
Stroboszkóp használata miatt az előadás megtekintése terhes anyáknak, epilepsziásoknak, valamint pacemakerrel rendelkezőknek nem javasolt!
Az előadás 2 óra 50 perc és 2 részben látható.
Bemutató: 2025. október 3.
Az előadás megtekintése 14 éves kortól ajánlott!
Szereplők: Szereplők:; Zsazsa: Kubik Anna; Kerék Margit: Soltész Bözse; Ávós: Csikós Máté; Fiatal Fedák Sári: Kiss Anna Gizella; Molnár Ferenc: Haumann Máté; Ügyész: Csankó Zoltán; Újságíró/Kornél/Básti Lajos: Viczián Ottó / Pavletits Béla; Bíró: Rancsó Dezső; Direktor/Ügyvéd: Fillár István; Honthy Hanna/Téglássy Emmy: Varga Szilvia; Fiatal Téglássy Emmy: Nagy Petra; Putyi/Jacobi Viktor/Lovik Károly: Keresztény Tamás; Kürthy Sári: Vlahovics Edit; Szántó hadnagy/Lajos: Fellinger Domonkos; Bóni/Herceg: Z. Kovács Gábor; Táncosok: Fazekas Orsolya, Fülöp Balázs, Kuti Petra Gabriella, Málits András, Máté Zsófia, Rácz Máté; Alkotók:; Díszlet- és jelmeztervező: Vereckei Rita; Koreográfus: Gyenes Ildikó; Korrepetitor: Magony Enikő; Ügyelő: Tóth Flamina; Súgó: Bánfalvi Anna; Rendezőasszisztens: Földesi Zorka
Szerző: Olt Tamás