Gorkij romantikus hangvételű, tragikus szerelmi történetét a cigány Rómeó és Júliaként tartják számon.
Az öreg Makar Csudra által elmesélt legenda Esthajnalról, a gyönyörű, öntörvényű cigánylányról és egy büszke cigányfiúról, Lojko Zobarról szól, akik első pillantásra egymásba szeretnek, azonban mindkettőjüknek olyan erős a szabadságvágya, hogy „nem bírják el a világ legszebb kötelékét, inkább belehalnak”.
A cigányság folklórját, szenvedélyes lelkületét megidéző színdarab zenei világa az autentikus cigányzenében gyökerezik, ám szcenikus aláfestő muzsika és szimfonikus zene is megszólal benne, kórussal. Zeneisége – mint maga a cselekmény – sűrű szövésű, sodró lendületű, olykor dübörög, majd lassú és fájdalmas, máskor tele van humorral, ezáltal egyik hangulatból a másikba repít.
A Ghymes együttes legendás költő-zeneszerzője, Szarka Tamás először Emil Loteanu Gorkij elbeszélése alapján készült, 1976-ban bemutatott A cigánytábor az égbe megy c. filmjével találkozott, s már akkor megfogalmazódott benne a gondolat, hogy szeretné feldolgozni a témát. Amikor 2001-ben felkeresték a pozsonyi musicalszínházból, a Nová Scénából, hogy hangszerelje át A cigánytábort, többé nem eresztette el. Esthajnal albumán, ami emléket állít anyai nagyapjának, Sárközi Károlynak, a Felvidék híres cigányprímásának is, 2017-ben kezdett el dolgozni, ezt követően írta meg az alapművet (a dialógusokat és a verseket).
zenés színmű Makszim Gorkij: „Makar csudra” c. elbeszélése és „A cigánytábor az égbe megy” c. film alapján
Rendező: Susán Ferenc (Vastaps-, Förster Innovációs- és Prima-díjas, T. Pataki Emlékgyűrűs)
Közreműködik: Nógrád Táncegyüttes, Pásztói Néptáncműhely