BEGIN:VCALENDAR
VERSION:2.0
PRODID:-//yonder𝒏𝒊𝒕𝒆//Occurrence export//EN
CALSCALE:GREGORIAN
BEGIN:VEVENT
UID:9e6a872bfe345121b1997da56b34199e0f8dafe0701b4c95fc8a99b73c4be774@event-
 watcher.grosmar.art
DTSTAMP:20261018T062158Z
DTSTART:20261110T180000Z
SUMMARY:"Wiener Walzer"
LOCATION:Kovács Máté Művelődési Központ és Könyvtár – Színház
 terem\, Hajdúszoboszló
URL:https://yondernite.com/events/wiener-walzer-hajduszoboszlo-2026-11-10
DESCRIPTION:yonder𝒏𝒊𝒕𝒆: https://yondernite.com/events/wiener-wa
 lzer-hajduszoboszlo-2026-11-10\n\nKezdés: 2026. 11. 10. 19:00 GMT+1 (Euro
 pe/Budapest)\n\nA naptárfájl csak a kezdési időt tartalmazza.\n\nEgysz
 eri naptármentés\; a későbbi változások nem frissülnek automatikusa
 n. Indulás előtt ellenőrizd az eredeti eseményoldalt.\n\nEredeti esem
 ény: https://www.jegy.hu/program/wiener-walzer-hajduszoboszlo-198484\n\nA
 datforrás: Jegy.hu\n\nAdatok ellenőrizve: 2026. 10. 17. 13:27 GMT+2 (Eur
 ope/Budapest)\n\nAz eredeti oldal leírása:\nA bécsi keringő legszebb h
 agyományai Hajdúszoboszlón\, a Kodály Filharmonikusok kamarazenekari e
 lőadásában Lanner\, ifj. Johann Strauss\, Dvořák\, Brahms és Richard
  Strauss műveivel. Műsor : A bécsi keringő útja híres zeneszerzők t
 ollából: Lanner\, J. Strauss\, Dvorak\, Brahms\, R. Strauss Közreműkö
 dik : Vojevogyina Olga – zongora / Bényi Tibor – cselló / Kodály Fi
 lharmonikusok Az Akadémia Klasszika Kamarazenekari sorozat művészeti ve
 zetője: Bényi Tibor A bécsi keringő (Wiener Walzer) sokkal több mint 
 elegáns társasági tánc: Bécs zenei és kulturális életének egyik l
 egjellegzetesebb szimbóluma. A 18–19. század fordulóján kibontakozot
 t keringő új korszakot nyitott a tánc történetében. A korábbi\, kö
 töttebb táncformákkal szemben a párok összefogózva\, folyamatos forg
 ással táncoltak\, ami felszabadítónak\, merésznek és lenyűgözőnek
  hatott. A 19. század kezdetén a keringő gyorsan meghódította a bécs
 i báltermeket. A fiatal Franz Schubert keringői és német táncai is a 
 korabeli bécsi zenei élet természetes részét alkották. A keringő fe
 jlődésének első meghatározó alakja Joseph Lanner lett\, aki a bécsi
  tánczenét művészi szintre emelte. Zenekarával új hangzást és eleg
 ánsabb\, kidolgozottabb formát teremtett\, amely már túlmutatott a kor
 ábbi egyszerű táncdallamokon. Ezt az örökséget vitte tovább a híre
 s Strauss család. Idősebb Johann Strauss\, majd fia\, ifjabb Johann Stra
 uss\, valamint testvérei révén nevük összeforrt a bécsi keringővel.
  Különösen ifj. Johann Strauss művészete emelte a keringőt nemzetkö
 zi rangú koncertműfajjá. Leghíresebb alkotásai a mai napig a bécsi z
 enei hagyomány emblematikus darabjai. A keringő azonban nem maradt kizá
 rólag a Straussok műfaja. A 19. század második felében a műfaj és a
  karakter a komolyzene számos nagy alkotóját is megihlette. Johannes Br
 ahms maga is nagyra becsülte a Strauss család zenéjét\, és Liebeslied
 er-Walzer (Szerelmi dalkeringők) című művében a keringő karakterét 
 a kamarazene és a vokális muzsika világával kapcsolta össze. Antonín
  Dvořák több művében is felhasználta a keringő jellegzetes ritmusá
 t és táncos lendületét\, miközben saját cseh zenei világával ötv
 özte azt. A keringő így fokozatosan nemzetközi zenei nyelvvé vált: m
 egőrizte bécsi eredetét\, ugyanakkor minden zeneszerző saját karakter
 ével gazdagíthatta. A 20. században a keringő már nem kizárólag a b
 áltermek zenéjeként jelent meg. Richard Strauss – aki csak névrokona
  a bécsi Strauss-oknak – például a Der Rosenkavalier (A rózsalovag) 
 című operájában idézte meg a letűnt bécsi világ eleganciáját. B
 ár a darab a 18. században játszódik\, a benne megszólaló keringők 
 a 19. századi Bécs nosztalgikus képét idézik\, és különleges\, id
 őtlen ragyogással ruházzák fel az operát. – baljos –
END:VEVENT
END:VCALENDAR