BEGIN:VCALENDAR
VERSION:2.0
PRODID:-//yonder𝒏𝒊𝒕𝒆//Occurrence export//EN
CALSCALE:GREGORIAN
BEGIN:VEVENT
UID:d9c8633b302c5696af53b9fb8d1c4cd492ddcd573306c5167ad01eb989150a40@event-
 watcher.grosmar.art
DTSTAMP:20261018T063906Z
DTSTART:20261106T180000Z
SUMMARY:"Wiener Walzer"
LOCATION:Kodály Filharmónia Debrecen Közhasznú NonprofitKft – Egyetem
 i Templom
URL:https://yondernite.com/events/wiener-walzer-2026-11-06
DESCRIPTION:yonder𝒏𝒊𝒕𝒆: https://yondernite.com/events/wiener-wa
 lzer-2026-11-06\n\nKezdés: 2026. 11. 06. 19:00 GMT+1 (Europe/Budapest)\n\
 nA naptárfájl csak a kezdési időt tartalmazza.\n\nEgyszeri naptárment
 és\; a későbbi változások nem frissülnek automatikusan. Indulás el
 őtt ellenőrizd az eredeti eseményoldalt.\n\nEredeti esemény: https://w
 ww.jegy.hu/program/wiener-walzer-193530\n\nAdatforrás: Jegy.hu\n\nAdatok 
 ellenőrizve: 2026. 10. 18. 01:03 GMT+2 (Europe/Budapest)\n\nAz eredeti ol
 dal leírása:\nA bécsi keringő útja híres zeneszerzők tollából: La
 nner\, J. Strauss\, Dvorak\, Brahms\, R. Strauss több... Közreműködik:
  Vojevogyina Olga – zongora / Bényi Tibor – cselló / Kodály Filharm
 onikusok A bécsi keringő (Wiener Walzer) sokkal több mint elegáns tár
 sasági tánc: Bécs zenei és kulturális életének egyik legjellegzetes
 ebb szimbóluma. A 18–19. század fordulóján kibontakozott keringő ú
 j korszakot nyitott a tánc történetében. A korábbi\, kötöttebb tán
 cformákkal szemben a párok összefogózva\, folyamatos forgással tánco
 ltak\, ami felszabadítónak\, merésznek és lenyűgözőnek hatott. A 19
 . század kezdetén a keringő gyorsan meghódította a bécsi báltermeke
 t. A fiatal Franz Schubert keringői és német táncai is a korabeli béc
 si zenei élet természetes részét alkották. A keringő fejlődésének
  első meghatározó alakja Joseph Lanner lett\, aki a bécsi tánczenét 
 művészi szintre emelte. Zenekarával új hangzást és elegánsabb\, kid
 olgozottabb formát teremtett\, amely már túlmutatott a korábbi egyszer
 ű táncdallamokon. Ezt az örökséget vitte tovább a híres Strauss csa
 lád. Idősebb Johann Strauss\, majd fia\, ifjabb Johann Strauss\, valamin
 t testvérei révén nevük összeforrt a bécsi keringővel. Különösen
  ifj. Johann Strauss művészete emelte a keringőt nemzetközi rangú kon
 certműfajjá. Leghíresebb alkotásai a mai napig a bécsi zenei hagyomá
 ny emblematikus darabjai. A keringő azonban nem maradt kizárólag a Stra
 ussok műfaja. A 19. század második felében a műfaj és a karakter a k
 omolyzene számos nagy alkotóját is megihlette. Johannes Brahms maga is 
 nagyra becsülte a Strauss család zenéjét\, és Liebeslieder-Walzer (Sz
 erelmi dalkeringők) című művében a keringő karakterét a kamarazene 
 és a vokális muzsika világával kapcsolta össze. Antonín Dvořák tö
 bb művében is felhasználta a keringő jellegzetes ritmusát és táncos
  lendületét\, miközben saját cseh zenei világával ötvözte azt. A k
 eringő így fokozatosan nemzetközi zenei nyelvvé vált: megőrizte béc
 si eredetét\, ugyanakkor minden zeneszerző saját karakterével gazdagí
 thatta. A 20. században a keringő már nem kizárólag a báltermek zen
 éjeként jelent meg. Richard Strauss – aki csak névrokona a bécsi Str
 auss-oknak – például a Der Rosenkavalier (A rózsalovag) című operá
 jában idézte meg a letűnt bécsi világ eleganciáját. Bár a darab a 
 18. században játszódik\, a benne megszólaló keringők a 19. századi
  Bécs nosztalgikus képét idézik\, és különleges\, időtlen ragyogá
 ssal ruházzák fel az operát. – baljos –
END:VEVENT
END:VCALENDAR