BEGIN:VCALENDAR
VERSION:2.0
PRODID:-//yonder𝒏𝒊𝒕𝒆//Occurrence export//EN
CALSCALE:GREGORIAN
BEGIN:VEVENT
UID:f19d3f6273a5fad5fb3e9085067ee6a010bda067872774edc9f6366853882e2d@event-
 watcher.grosmar.art
DTSTAMP:20261110T011458Z
DTSTART:20261123T160000Z
SUMMARY:Moulin
LOCATION:Apolló Mozi Pécs
URL:https://yondernite.com/esemeny/moulin-2026-11-23
DESCRIPTION:yonder𝒏𝒊𝒕𝒆: https://yondernite.com/esemeny/moulin-2
 026-11-23\n\nKezdés: 2026. 11. 23. 17:00 GMT+1 (Europe/Budapest)\n\nA nap
 tárfájl csak a kezdési időt tartalmazza.\n\nEgyszeri naptármentés\; 
 a későbbi változások nem frissülnek automatikusan. Indulás előtt el
 lenőrizd az eredeti eseményoldalt.\n\nEredeti esemény: https://jegy.apo
 llopecs.hu/jegyvasarlas/39026\n\nAdatforrás: Apolló Mozi Pécs\n\nAdatok
  ellenőrizve: 2026. 11. 09. 14:15 GMT+1 (Europe/Budapest)\n\nAz eredeti o
 ldal leírása:\n1943-ban Jean Moulint ejtőernyővel teszik le a megszál
 lt Franciaországban: de Gaulle megbízásából kell egyetlen hálózatba
  szerveznie az egymással rivalizáló ellenállási csoportokat. A fedőt
 örténete szerint lakberendező\, és egy francia grófnő lakásán dolg
 ozik\, aki nem tudja\, kinek adott munkát. Kávéházakban osztja ki az u
 tasításokat\, és akkor is folytatja\, amikor német katonák jönnek be
  az ajtón. Aztán elfogják a hálózat egyik emberét\, Moulint elárulj
 ák\, és a lyoni Gestapo kezére jut\, amelyet az a férfi vezet\, akit L
 yon mészárosaként tart számon a történelem: Klaus Barbie. Innentől 
 a film java egyetlen épületben\, a Gestapo lyoni főhadiszállásán já
 tszódik\, és két ember között. Lars Eidinger Barbie-ja nem harsány s
 zörnyeteg\, hanem hideg\, intelligens\, kifogástalanul udvarias hivataln
 ok\, akinek épp a nyugalma a félelmetes — és neki is van vesztenival
 ója\, mert Berlin figyeli. A film legélesebb jelenetében arra kéri a f
 ogvatartottját\, hogy bizonyítsa be a lakberendezői fedőtörténetet: 
 rendezze át az irodáját budoárrá a francia titkárnőjének. Megszál
 ló\, kollaboráns és ellenálló játszik egymás előtt jólneveltsége
 t\, egy olyan épületben\, ahonnan kihallatszik a szomszéd szoba. Moulin
 t közben újra meg újra megkínozzák\, és a film ezt nem kerüli ki\; 
 látványosságot viszont nem csinál belőle. Az tartja\, hogy meddig bí
 rja egy ember\, akitől mindent el akarnak venni. Ez a kérdés Nemes Jele
 snél az első filmje óta ugyanaz\, és a módszer is: egyetlen arcot tar
 t a képben\, mögötte a világ homályban marad\, a néző pedig soha ne
 m tud többet\, mint a főszereplő. A Saul fia 2015-ben első nagyjáték
 filmként került a cannes-i versenyprogramba\, és a zsűri nagydíjával
 \, a FIPRESCI- és a François Chalais-díjjal jött el onnan\; a követke
 ző évben Golden Globe-ot és Oscart kapott. A Napszállta (2018) és a t
 avalyi Árva is velencei versenyfilm volt\, utóbbi Magyarország hivatalo
 s Oscar-nevezése. Hogy most franciául forgatott\, kevésbé váratlan\, 
 mint amilyennek látszik: Jeles András rendező fia tizenkét évesen ker
 ült Párizsba az édesanyjával\, tizennégy évet élt ott\, történelm
 et és forgatókönyvírást tanult\, majd két évig Tarr Béla assziszte
 nse volt A londoni férfi forgatásán. Odahaza sokáig Nemes Jeles Lászl
 óként futott\, a nemzetközi stáblistákon László Nemesként — a Mo
 ulin nála nem kirándulás\, hanem hazatérés. A stáb viszont a régi. 
 Erdély Mátyás negyedszer forgatott Nemes Jelessel\, és most is 35 mill
 iméteres nyersanyagra\; a hangot Zányi Tamás tervezte\, aki a Saul fiá
  ért Cannes-ban megkapta a technikai Vulcain-díjat\; a vágó Politzer P
 éter. A vásznon a megszállt Franciaország van\, a forgatás java viszo
 nt Budapesten zajlott — és ez nem kompromisszum volt: a rendező szerin
 t a mai Lyonban már semmi nem maradt az 1943-asból\, úgyhogy a várost 
 bárhol forgatnak is\, digitálisan újra kellett volna építeni. Egy éj
 szakai jelenetért a Nyugati pályaudvar több peronját lezárták. A mag
 yar néző így menet közben kettős könyvelést vezet: a vásznon Lyon\
 , ő pedig pontosan tudja\, hogy az a lépcsősor hová vezet. A Moulin ti
 zenegy év után vitte vissza Nemes Jelest a cannes-i versenyprogramba. Er
 edeti celluloidkópiáról vetítették — ez ma már önmagában esemén
 yszámba megy —\, és a vetítés után tízperces állva taps fogadta\;
  a fődíjat végül más film kapta. A kritikák megoszlanak abban\, hogy
  a kínzásjelenetekből mennyi a szükséges és mennyi a sok\; abban nem
 \, hogy Eidinger és Lellouche kettőse tartja a filmet.
END:VEVENT
END:VCALENDAR