BEGIN:VCALENDAR
VERSION:2.0
PRODID:-//yonder𝒏𝒊𝒕𝒆//Occurrence export//EN
CALSCALE:GREGORIAN
BEGIN:VEVENT
UID:1d22545583b14ea6edfd43bcc4c356ec4d5e0d403938e8d8b07f28dcce6b5491@event-
 watcher.grosmar.art
DTSTAMP:20261110T005416Z
DTSTART:20261112T160000Z
SUMMARY:Moulin
LOCATION:Apolló Mozi Pécs
URL:https://yondernite.com/esemeny/moulin-2026-11-12-1700
DESCRIPTION:yonder𝒏𝒊𝒕𝒆: https://yondernite.com/esemeny/moulin-2
 026-11-12-1700\n\nKezdés: 2026. 11. 12. 17:00 GMT+1 (Europe/Budapest)\n\n
 A naptárfájl csak a kezdési időt tartalmazza.\n\nEgyszeri naptárment
 és\; a későbbi változások nem frissülnek automatikusan. Indulás el
 őtt ellenőrizd az eredeti eseményoldalt.\n\nEredeti esemény: https://j
 egy.apollopecs.hu/jegyvasarlas/38952\n\nAdatforrás: Apolló Mozi Pécs\n\
 nAdatok ellenőrizve: 2026. 11. 09. 14:15 GMT+1 (Europe/Budapest)\n\nAz er
 edeti oldal leírása:\n1943-ban Jean Moulint ejtőernyővel teszik le a m
 egszállt Franciaországban: de Gaulle megbízásából kell egyetlen hál
 ózatba szerveznie az egymással rivalizáló ellenállási csoportokat. A
  fedőtörténete szerint lakberendező\, és egy francia grófnő lakás
 án dolgozik\, aki nem tudja\, kinek adott munkát. Kávéházakban osztja
  ki az utasításokat\, és akkor is folytatja\, amikor német katonák j
 önnek be az ajtón. Aztán elfogják a hálózat egyik emberét\, Moulint
  elárulják\, és a lyoni Gestapo kezére jut\, amelyet az a férfi vezet
 \, akit Lyon mészárosaként tart számon a történelem: Klaus Barbie. I
 nnentől a film java egyetlen épületben\, a Gestapo lyoni főhadiszáll
 ásán játszódik\, és két ember között. Lars Eidinger Barbie-ja nem 
 harsány szörnyeteg\, hanem hideg\, intelligens\, kifogástalanul udvaria
 s hivatalnok\, akinek épp a nyugalma a félelmetes — és neki is van ve
 sztenivalója\, mert Berlin figyeli. A film legélesebb jelenetében arra 
 kéri a fogvatartottját\, hogy bizonyítsa be a lakberendezői fedőtört
 énetet: rendezze át az irodáját budoárrá a francia titkárnőjének.
  Megszálló\, kollaboráns és ellenálló játszik egymás előtt jólne
 veltséget\, egy olyan épületben\, ahonnan kihallatszik a szomszéd szob
 a. Moulint közben újra meg újra megkínozzák\, és a film ezt nem ker
 üli ki\; látványosságot viszont nem csinál belőle. Az tartja\, hogy 
 meddig bírja egy ember\, akitől mindent el akarnak venni. Ez a kérdés 
 Nemes Jelesnél az első filmje óta ugyanaz\, és a módszer is: egyetlen
  arcot tart a képben\, mögötte a világ homályban marad\, a néző ped
 ig soha nem tud többet\, mint a főszereplő. A Saul fia 2015-ben első n
 agyjátékfilmként került a cannes-i versenyprogramba\, és a zsűri nag
 ydíjával\, a FIPRESCI- és a François Chalais-díjjal jött el onnan\; 
 a következő évben Golden Globe-ot és Oscart kapott. A Napszállta (201
 8) és a tavalyi Árva is velencei versenyfilm volt\, utóbbi Magyarorszá
 g hivatalos Oscar-nevezése. Hogy most franciául forgatott\, kevésbé v
 áratlan\, mint amilyennek látszik: Jeles András rendező fia tizenkét 
 évesen került Párizsba az édesanyjával\, tizennégy évet élt ott\, 
 történelmet és forgatókönyvírást tanult\, majd két évig Tarr Bél
 a asszisztense volt A londoni férfi forgatásán. Odahaza sokáig Nemes J
 eles Lászlóként futott\, a nemzetközi stáblistákon László Nemeské
 nt — a Moulin nála nem kirándulás\, hanem hazatérés. A stáb viszon
 t a régi. Erdély Mátyás negyedszer forgatott Nemes Jelessel\, és most
  is 35 milliméteres nyersanyagra\; a hangot Zányi Tamás tervezte\, aki 
 a Saul fiá ért Cannes-ban megkapta a technikai Vulcain-díjat\; a vágó
  Politzer Péter. A vásznon a megszállt Franciaország van\, a forgatás
  java viszont Budapesten zajlott — és ez nem kompromisszum volt: a rend
 ező szerint a mai Lyonban már semmi nem maradt az 1943-asból\, úgyhogy
  a várost bárhol forgatnak is\, digitálisan újra kellett volna építe
 ni. Egy éjszakai jelenetért a Nyugati pályaudvar több peronját lezár
 ták. A magyar néző így menet közben kettős könyvelést vezet: a vá
 sznon Lyon\, ő pedig pontosan tudja\, hogy az a lépcsősor hová vezet. 
 A Moulin tizenegy év után vitte vissza Nemes Jelest a cannes-i versenypr
 ogramba. Eredeti celluloidkópiáról vetítették — ez ma már önmagá
 ban eseményszámba megy —\, és a vetítés után tízperces állva tap
 s fogadta\; a fődíjat végül más film kapta. A kritikák megoszlanak a
 bban\, hogy a kínzásjelenetekből mennyi a szükséges és mennyi a sok\
 ; abban nem\, hogy Eidinger és Lellouche kettőse tartja a filmet.
END:VEVENT
END:VCALENDAR