BEGIN:VCALENDAR
VERSION:2.0
PRODID:-//yonder𝒏𝒊𝒕𝒆//Occurrence export//EN
CALSCALE:GREGORIAN
BEGIN:VEVENT
UID:581be198968eb2459eaa3b981a5fd05215fb6e133e439576867f1247edf198bf@event-
 watcher.grosmar.art
DTSTAMP:20261018T160356Z
DTSTART:20261208T180000Z
DTEND:20261208T195000Z
SUMMARY:A férfi hirtelen elkomorodik\, a nő fázni kezd\, nem ölték há
 t meg magukat
LOCATION:Trafó Kortárs Művészetek Háza\, Budapest
URL:https://yondernite.com/events/galhidy-gyulai-szauer-a-ferfi-hirtelen-el
 komorodik-a-no-fazni-kezd-nem-2026-12-08
DESCRIPTION:yonder𝒏𝒊𝒕𝒆: https://yondernite.com/events/galhidy-g
 yulai-szauer-a-ferfi-hirtelen-elkomorodik-a-no-fazni-kezd-nem-2026-12-08\n
 \nKezdés: 2026. 12. 08. 19:00 GMT+1 (Europe/Budapest)\n\nVége: 2026. 12.
  08. 20:50 GMT+1 (Europe/Budapest)\n\nA naptárfájl a kezdést és a forr
 ás szerinti befejezést tartalmazza.\n\nEgyszeri naptármentés\; a kés
 őbbi változások nem frissülnek automatikusan. Indulás előtt ellenőr
 izd az eredeti eseményoldalt.\n\nEredeti esemény: https://trafo.hu/progr
 amok/szinhaz_a_ferfi_hirtelen_elkomorodik_2\n\nAdatforrás: Trafó\n\nAdat
 ok ellenőrizve: 2026. 10. 18. 15:12 GMT+2 (Europe/Budapest)\n\nAz eredeti
  oldal leírása:\n#illúzió #opera #szürreál„Semmi sem szomorúbb an
 nál\, mint egyedül találni magunkat önmagunkkal. És beletekinteni tul
 ajdon lelkünkbe.” Gálhidy Sára Freeszfe-s diplomarendezése gazdagon 
 rétegzett\, a realistát a szürreálissal ötvöző\, a zenés színház
  műfaját újraértelmező munka\, amelyet több rendhagyó helyszínen 
 – az M3-as felüljárója alatt\, illetve az egykori fegyvergyár\, az A
 rzenál Klub indusztriális tereiben – játszottak a fiatal alkotók. Mo
 st a Trafó nagyterme válik a rituálé terévé. “Messzire sodornak mi
 nket a hiábavaló szenvedélyek\, beszennyeznek minket bűnös hajlamaink
 \, betelepszik szívünkbe az ezer és ezer jogosulatlan vágy. Ha magunkb
 a nézünk\, csak a borzalmas ürességet látjuk\, kegyetlen lelkiismeret
 -furdalásokat\, iszonyú gondolatokat\, és szomorú töprengéseket. Ez
 ért hajhásszuk az önmagunkról való elfeledkezést a hiábavaló tevé
 kenységekben és az örökös szórakozásokban. Félünk a szabadidőtő
 l\, mert az unalom jelének tekintjük\, és azt hisszük\, hogy a kívül
 ről jövő gondok összevisszaságában és sokaságában találjuk meg a
 zt a boldogító mámort\, amelynek következtében úgy járunk-kelünk\,
  hogy már észre sem vesszük\, és többé nem érezzük önmagunk súly
 át. Akik szeretnek\, azok képtelenek egymással lenni\, akik együtt van
 nak\, képtelenek szeretni egymást\, aztán kitör a háború: Irma gyás
 zolja Hermant\, Herman gyászolja Irmát\, Valter gyászolja Lujzát\, Luj
 za gyászolja Valtert\, Berta gyászolja az anyját\, Konrád gyászolja s
 aját magát. Mindenki halott\, csak az opera él. De hogy lehet az énekl
 és illúzióját kelteni éneklés nélkül\, ki az az Albert\, és mi t
 örténik ott\, ahol leveszi a kezét az emberekről az Isten?” (Gálhid
 y Sára\, Szauer Lilla)
END:VEVENT
END:VCALENDAR
